2014. május 15., csütörtök

Európa-"turkáló" (8)

Ahogy duzzadnak-feszítenek az európai választási indulatok, úgy kopik el lassan mindaz a jó, amit az európai közeledés és összetartás ígér. A művészek persze, kitehetik a lelküket, egyengethetik a közeledés útjait-módjait, de a gyanakvás kutyáiból nehezen lesz szalonna...

Én viszont csakazért is a végére járok annak, amit elindítottam: e közleménnyel lezárom a Móser Zoltán két albumában való "turkálást", de előtte még felmutatnék egy-egy jellemző képpárost mindegyikből.


A már-már csupasz, félig-meddig lepusztult falsíkok látványa, árulkodó erezete önmagában titokzatos térképe az elmúlásnak. Baloldalon észtországi kőkerítés állja még az idő próbáját, jobboldalon a moszkvai Kreml faláról nyerünk árulkodó részletet. A falak - falak maradnak ugyan, de milyen egyedi gőggel viselik sorsukat!


A második albumból vett, sajátosan "rímelő" lovasábrázolások időben nagyon távol, lélekben viszont lépésnyi távolságra esnek egymástól. A lovas életmód lényege, úgy tűnik, a 7. századi avar lelet tanúsága szerint (baloldalt) is nagyjából megfelel annak, amit Cangrande lovasszobra ábvrázol Veronában, a Castelvecchio Múzeumban (jobbra). Az ilyen ábrázolások sokaságát szemlélve talán nem is túlzás hitelesnek elfogadni a pegazusról szóló hiedelmeket.

2014. május 7., szerda

Európa-"turkáló" (7)

Kis kihagyással ("élményülepítés?") folytatom képzeletbeli utazásomat Móser Zoltán két albumában. Közvetlen élményt jelent, hogy magam is tájjellegű barangolásból tértem haza a napokban, képeket és benyomásokat vetettem össze régebbi emlékekkel, ezért a módszer adva volt és továbbra is kéznél van.

Első albumában a szerző nem egyszer helyez hangsúlyt a népi motívumok, díszítő elemek összevetésére. Ez a párhuzamba állítás tökéletesen kifejezésre jut a türei (Kalotaszeg) népviseletrészlet (balra) és a szennai templombelső (Somogy megye, jobbra) között. Gazdag forma- és színvilág, virágok világa...


Izgalmas feladat összevetni e két férfifejet is. Mindkettő profi művészi alkotás és fémben engedi láttatni az emberi arckifejezések megjelenítő erejét. Sztravinszkij bronzszobra (balra, Borbás Tibor műve) nem cizellált, hanem lényegre törően expresszív. A győri Szent László herma (jobbra) csupa ragyogás, emelkedettség, ünnepélyesség. Kétféle ízlés, kétféle megközelítés. Európa: is-is...