2010. április 2., péntek

Tojásírás


Tegnapi kiruccanásáról küldte életképeit Ádám Gyula, húsvét csütörtökjének - Nagycsütörtök - fejében. Közülük pedig kiválasztottam azt, ami a legprózaibb, ami nem tárgyakat és alakzatokat, hanem helyzetet ábrázol.

Gyimesi család húsvéti tojást ír. A hagyomány szerint. Anya, lánya. S a megtűrt kibic, a kisöcs. Akinek enyhén kaján, cinkos mosolya beavatottságot sejtet, de aki mégis inkább szemlélő, mint tevékeny részese a rítusnak.

Az asztalon még csak egy pár tojás jelzi, hogy a műveletnek alig az elején tartanak. A riport épp csak elkezdődött. Anya és lánya kívül helyezték magukat a valós időn, a kályha előtti foglalatosságuk külön szigeten zajlik, amelyre csak a fotósnak van rálátása, no meg a kisöcsnek, aki összekötő kapocs a kép világa és a néző között: mosolya élményt, örömet és némi kópéságot ígér, huncut tekintetében ott ragyog minden, ami a húsvéti életérzésbe belefér.

1 megjegyzés:

  1. kellemes húsvéti ünnepeket kívánok! igazán hangulatos ez a kép és a kapcsolódó gondolatok. az én ismerősi körömben már nem olyan népszerű a locsolás. épp beszélgettünk egy kollégámmal, hogy többnyire az a tapasztalat, hogy a lányok nem igénylik, sőt inkább elmenekülnek otthonról Húsvét idejére. elgondolkodtató, hogy vajon miért. mi is már csak a családon belül locsolkodunk, ünneplünk. örülök, hogy azért még van hagyománya a dolognak. legutóbb például a big picture oldalon is találtam magyar fotóstól képet (9.): http://www.boston.com/bigpicture/2010/04/holy_week_2010.html

    VálaszTörlés